Szervezzünk programot magunknak I.

Megőrülök... Annyira hiányzik! A mobilomon már elindítottam a visszaszámlálást! Ugye 14 napig van távol a kedves, de még mindig el kell telnie 11 napnak, hogy újra láthassam! Bár most, hogy már este fél 11 körül van...már nem is teljes 11 nap...kicsit kevesebb... (Ugyanis jövő utáni hétfőn REGGEL már láthatom!)

A nagy várakozásban elkezdtem programokat szervezni magamnak! Furcsa, hogy az ember most látja csak a szembetűnő különbséget a szingli életmód és aközött az életmód között, mikor van kihez tartoznod. Programokat KELL hogy szervezzek magamnak, mert különben megőrülök!

Hétfőn Taylor-ral voltam! Végre dumálhattunk egy nagyot! Már nagyon hiányzott beszélgetni egy jót, főleg így, hogy hétfőn már úgy ültünk a cukrászdában, hogy már én is ünnepélyesen elhagytam ártatlanságomat. Nagyon imádok Tay-el beszélgetni... Főleg a szexről! Annyi mindent tud! Vagy lehet hogy nem is tud többet, mint én, de neki legalább már van tapasztalata! Ellentétben velem... Ugyanis a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetném tapasztalatnak azt a 2 szexuális érintkezést, amiben nekem eddig részem volt. De leszek én még tapasztalt, és profi! Csak jöjjön végre haza Rob!

Kedden egész nap rajzoltam! Kimerítő egy dolog, az biztos... De imádom! Rajzolás közben megszűnik körülötted a világ! Nem létezik semmi más, csak te, a rajzlap meg a ceruza. És hihetetlen mérges leszel, ha valaki megzavar ebben a szent folyamatban, ezek között a szent körülmények között! Mert mondhat bárki bármit, a rajzolás szent az alkotó számára! És tilos megzavarni!
A rajz pedig... Ha beszélni tudna... Pontosan olyan lett, mint ahogy azt terveztem.

Szerda... Mit csináltam én szerdán?? igen... SEMMIT! Ezért is telt olyan lassan az idő! Csak neteztem, és szintes semmi mást nem csináltam! Hát... Ez elég gáz!
HOPPÁÁÁÁÁ! De mégis!!! Megfürödtem! HÚÚÚ de gáz ezt így kijelenteni! De mi tagadás, azóta azt hiszem nem mostam hajat, és nem is fürödtem rendesen, mióta Rob elment. Történt ez vasárnap. Nem mintha egy ápolatlan tipusú leányzó lennék! Mert nagyon nem vagyok az! Inkább tisztálkodásmániás, mint nem az. De ha nincs itt Rob, akkor nincs ki miatt hajat mosni... Mert egyébként sem áll olyan vészesen a hajam, de ha Robbal vagyok, akkor 2naponta mosom, hogy elég szép legyek. De ez is nonszensz, hogy a nők csak a férfiak miatt akarnak szépek lenni! Mégis mit hisznek magukról a pasik?? Hogy ők olyan nagy számok? Hogy a nők nem elég jók akkor, ha nem tökéletesek? Mert talán a férfiak tökéletesek lennének, és kijárna nekik a tökéletes nő?
Na, ezek azok a kérdések, amik a Rob & Én kapcsolatban nem játszanak... Olyan szerencsésen sikerült pasit találnom, hogy neki aztán gyönyörű hercegnő lennék egy hetes hajjal, büdösen piszkosan... Ami nem feltétlen utal makulátlan ízlésre... De én pont ezért imádom Robot! Mert minden igényéről képes lemondani értem!
Csakhogy én nem igazán élek ezzel a lehetőséggel... Jobban szeretem, ha mindenki istennőnek tart! Anya szerint nem kellene feltétlen delnőt alakítanom Rob mellett, dehát nekem ez kell a boldogsághoz... Lehet, hogy Rob boldogságához nem ez kellene... Hanem inkább az, hogy kicsit kevesebbet foglalkozzak a külsőmmel... De amíg ezt nem hányja a szemere, addig nincs baj. És ha jól ismerem, akkor nem is fogja... Mert ő meg úgy imád engem, ahogy vagyok! Delnőként is!